Tájékoztató az acusticus neurinoma (vestibularis schwannoma, hallóideg
jóindulatú daganata) sugársebészeti kezelésének lehetőségéről.
Az acusticus neurinoma a VIII. (n. vestibulocochlearis) agyideg
vestibuláris részéből kiinduló daganatféleség. Az agyideg
myelinhüvelyét képező Schwann sejtjek kóros elszaporodása által
keletkezik. Kevés kivételtől eltekintve jóindulatú daganat és csak igen
lassan növekszik.
A daganat a belső hallóidegjáratban kezd általában kifejlődni, majd
abból kinőve a kisagy-híd (pontocerebellaris) szögletben helyezkedik
el.
Irodalmi adatok szerint az incidenciája (új esetek száma 1 év alatt
100000 főre vonatkoztatva) 0,001 (azaz 1 új beteg évenként 100000
lakosra vonatkoztatva), ami Magyarországra vetítve 100 új esetet jelent
évente. Számuk azonban ennél is nagyobb lehet, de jórészük mivel nem
okoz tüneteket, így nem is kerül felismerésre. Leggyakrabban a 40-60
éves korosztályt érinti, de lényegében bármely életkorban előfordulhat.
Valamivel gyakoribb az előfordulása nők esetében. A neurofibromatosis
2-es típusában mindkét oldalon kialakul, ilyenkor hátterében a
genetikai állomány megváltozása (22-es kromoszóma mutációja) áll.
Leggyakoribb tünetei a VIII, VII és V. agyideg nyomása következtében
alakulnak ki: hallásromlás, tinnitus (fülzúgás), egyensúlyzavar,
arcbénulás, könnyelválasztás és nyálelválasztás zavara(száraz szem,
száj), ízérzészavar, corneareflex kiesése, érzészavar az arcon,
rágásgyengeség stb.
Súlyos esetben, ha a daganat mérete kifejezett, egyéb agyidegek és az
agytörzs is sérülhet, sőt agyvízelfolyási akadály,
hydrocephalus(vízfejűség) és halál is kialakulhat.
Diagnosztikájában a neurológiai vizsgálat mellett, a hallásvizsgálat,
az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat (AEP), a hagyományos rtg
felvételek (Stenvers és Schüller), CT és MR vizsgálat játszik szerepet.
Kezelésében az mikrosebészeti beavatkozások és a sugársebészeti
beavatkozásoknak van szerepe.
Kis daganatok esetén a beteg követése, ismételt neuroradiológiai
kontroll vizsgálatokkal is lehetséges, de növekedést mutató daganat
esetén a hagyományos idegsebészeti vagy a sugársebészeti beavatkozás
elvégzése, esetenként a kétfajta beavatkozás kombinációja javasolt.
Acusticus neurinoma miatt 1968 óta végeznek sugársebészeti
beavatkozásokat. A beavatkozások egyrészt gammakés
rendszerekkel, másrész LINAC alapú rendszerekkel történnek. 1991 és
2005 között Leksell féle gammakéssel több mit 30000 ilyen daganatot
kezeltek több mint 200 sugársebészeti centrumban világszerte és a
számuk évről évre nő.
Általánosan elmondható, hogy leginkább a maximum 3 cm legnagyobb
átmérővel rendelkező daganatok alkalmasak sugársebészeti kezelésre.
Ennél nagyobb daganatok esetén is lehetőség van egyéni mérlegelést
követően a sugársebészeti kezelésre.
Sugársebészeti kezeléssel az esetek döntő többségében megfelelő
tumorkontroll biztosítható, melyen részben a daganat méretének
csökkenését, részben a növekedés megállítását értjük.
Azokban az esetekben ahol a daganat növekedésének ismételt megindulását
észleljük lehetőség van ismételt sugársebészeti kezelésre vagy
mikrosebészeti kezelésre is.
A sugársebészeti kezelésnek az előnye a mikrosebészeti kezeléssel
szemben, hogy kevesebb alkalommal és általában kisebb mértékben alakul
ki a kezelések után a hallóideg és a környéki idegszálak sérülése
(arcideg, háromosztatú ideg), jobb a funkcionális kimenetel. Kevésbé
agresszív a beavatkozás (alacsonyabb a beavatkozás kockázata). Kevesebb
időt tölt a beteg kórházban.
|