Tájékoztatás és bejelentkezés: +36 52 348 981, info@sugarsebeszet.hu
H-4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.

Online konzultáció
Az Ön által feltölthető, meglévő betegdokumentáció alapján online előszűrést tudunk végezni annak eldöntésére, hogy javasolt-e a sugársebészeti eljárás az Ön esetében.
A jobb oldali kérdések megválaszolása, és a kért adatok kitöltése után tudja feltölteni a betegdokumentációt.
Volt már Önnek onkológiai kezelése?
Metasztázis miatt érdeklődik a sugársebészeti eljárásról?

Kérjük töltse ki személyes adatait és kattintson az adatok küldésére.
Név:
Születési idő:
E-mail cím:
TAJ szám:
Telefonszám:

A kérdőív adatai továbbításra kerültek a Gamma Sugársebészeti Központ felé.
A "Betegdokumentáció küldése" gombra kattintva a wetransfer alkalmazással tudja nekünk továbbítani leleteit, MR vagy CT felvételeit, ha azok a számítógépén megtalálhatóak.
Kattintás után a + ADD YOUR FILES jel segítségével egyenként tölthető fel az összes dokumentum.
Az "E-mail to" mezőben adja meg e-mail címünket:
info@sugarsebeszet.hu Ha végzett, kattintson a "Transfer" gombra.

Ide kattintva írhat nekünk.

Online konzultáció
Visszahívás kérése

Kezelhető betegségek

Betegségtípusonként más időpontban jelentkező hatás

Maga a sugársebészeti kezelés egy hosszabb távon megvalósuló, roncsoló folyamatot indít be a betegséggel érintett területen. A kezelés után közvetlenül ezért még azonnali hatás nem látható: néhány hónap után a folyamat alakulása azonban képalkotó felvételen már lekövethető.

A beavatkozás végleges eredménye minden betegségtípusnál különböző időpontban állapítható meg: rosszindulatú elváltozások esetén akár 1-2 hónap múlva tapasztalható, jóindulatú betegségek esetében ez az idő akár egy évig is eltarthat.

Gamma-késsel kezelhető betegségek

Az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján az alábbiakban felsorolt betegségek kezelhetőek eredményesen a Gamma-késes eljárással, amennyiben a koponyán belüli elváltozás 3 cm-nél kisebb.

Rosszindulatú agyi áttétek

Agyból kiinduló primer agydaganat

Agyalapi mirigy daganatok

Hallóideg jóindulatú daganata

Jóindulatú agydaganatok

Garatdaganatok

Agyi érelváltozások

Arcidegzsába

Minden páciens esetében idegsebész szakorvos hozza meg a döntést arra vonatkozóan, hogy javasolt-e a sugársebészeti eljárás elvégzése.

Hallóideg jóindulatú daganata – acusticus neurinoma, vestibularis schwannoma

A hallóideg daganat műtéti eltávolítása a nagyobb kockázatú idegsebészeti beavatkozások közé tartozik. A maradandó arcidegbénulás kialakulásának veszélye 40-60%: sugársebészeti eljárással ez a kockázat 5% alatt marad. A sugársebészeti kezelés hatása évek alatt figyelhető meg: eredményként a daganat növekedésének megállása, illetve méretcsökkenés állapítható meg.

 

Az acusticus neurinoma a VIII. (n. vestibulocochlearis) agyideg vestibuláris részéből kiinduló daganatféleség. Az agyideg myelinhüvelyét képező Schwann sejtjek kóros elszaporodása által keletkezik. Kevés kivételtől eltekintve jóindulatú daganat és csak igen lassan növekszik.

 

A daganat a belső hallóidegjáratban kezd általában kifejlődni, majd abból kinőve a kisagy-híd (pontocerebellaris) szögletében helyezkedik el.

 

Irodalmi adatok szerint az incidenciája (új esetek száma 1 év alatt 100.000 főre vonatkoztatva) 0,001 (azaz 1 új beteg évenként 100.000 lakosra vonatkoztatva), ami Magyarországra vetítve 100 új esetet jelent évente. Számuk azonban ennél is nagyobb lehet: jórészük nem is kerül felismerésre, mivel a betegség sok esetben nem okoz tüneteket. Leggyakrabban a 40-60 éves korosztályt érinti, de lényegében bármely életkorban előfordulhat. Valamivel gyakoribb az előfordulása nők esetében.

 

A neurofibromatosis 2-es típusában mindkét oldalon kialakul, ilyenkor hátterében a genetikai állomány megváltozása (22-es kromoszóma mutációja) áll.

 

Leggyakoribb tünetei a VIII., VII. és V. agyideg nyomása következtében alakulnak ki: hallásromlás, fülzúgás, egyensúlyzavar, arcbénulás, könnyelválasztás és nyálelválasztás zavara (száraz szem, száj), ízérzés-zavar, corneareflex kiesése, érzészavar az arcon, rágásgyengeség stb.

 

Súlyos esetben, ha a daganat mérete kifejezett, egyéb agyidegek és az agytörzs is sérülhet, sőt agyvíz-elfolyási akadály, hydrocephalus (vízfejűség), legrosszabb esetben halál is kialakulhat.

 

Diagnosztikájában a neurológiai vizsgálat mellett, a hallásvizsgálat, az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat (AEP), a hagyományos röntgenfelvételek (Stenvers és Schüller), CT és MR vizsgálat játszik szerepet. Kezelésében az mikrosebészeti és a sugársebészeti beavatkozásoknak van szerepe.

 

Kis daganatok esetén a beteg követése ismételt neuroradiológiai kontroll vizsgálatokkal is lehetséges, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti vagy a sugársebészeti beavatkozás elvégzése, esetenként a kétfajta beavatkozás kombinációja javasolt.

 

Acusticus neurinoma miatt 1968 óta végeznek sugársebészeti beavatkozásokat. A beavatkozások egyrészt gammakés rendszerekkel, másrész LINAC alapú rendszerekkel történnek. 1991 és 2005 között Leksell féle gammakéssel több, mint 30.000 ilyen daganatot kezeltek mintegy 200 sugársebészeti centrumban világszerte. A kezelések száma évről évre nő.

 

Általánosan elmondható, hogy leginkább a maximum 3 cm legnagyobb átmérővel rendelkező daganatok alkalmasak sugársebészeti kezelésre. Ennél nagyobb daganatok esetén, egyéni mérlegelést követően van lehetőség a sugársebészeti eljárás alkalmazására .


Sugársebészeti kezeléssel az esetek döntő többségében megfelelő tumorkontroll biztosítható, melyen részben a daganat méretének csökkenését, részben a növekedés megállítását értjük.

Azokban az esetekben ahol a daganat növekedésének ismételt megindulását észleljük, lehetőség van ismételt sugársebészeti kezelésre vagy mikrosebészeti kezelésre is. A sugársebészeti kezelésnek az előnye a mikrosebészeti kezeléssel szemben, hogy kevesebb alkalommal és általában kisebb mértékben alakul ki a kezelések után a hallóideg és a környéki idegszálak sérülése (arcideg, háromosztatú ideg) és jobb a funkcionális kimenetel.

Nem agyi eredetű, agyi áttéti daganatok – metasztázisok

Kisméretű agyi áttétek nagyon jól kezelhetőek sugársebészeti módszerrel.

Gyakran kombinált kezelés részeként történik a sugársebészeti beavatkozás (pl. nagyobb áttét műtéti eltávolítása, kisebb áttét sugársebészeti kezelése). Sugársebészetre jól reagálnak a tüdő, az emlő, a vastagbél agyi áttétes daganatai, de a klasszikus sugárkezelésre kevésbé érzékeny daganatok, mint a melanoma, a veserák is jól kezelhetőek célzott sugársebészeti eljárással. Agyi áttétek kezelését akkor végezzük el, ha számban max. 2-3 áttétről van szó, többszörös agyi áttétek esetén teljes agy besugárzást (WBRT) javaslunk.

Az idegrendszeren kívüli rosszindulatú daganatos folyamatok egy részében az agyban is keletkeznek ún. áttéti daganatok. Ezek a daganatos elváltozások részben szoliter (egy darab) vagy multiplex (kettő vagy több) szolid daganatként, vagy a lágyagyhártyát lapszerűen beszőve (infiltrálva) jelentkezhetnek. A daganatsejtek főleg a vérpályák útján érik el az agyat. Kisebb részben a környező szövetekből direkt ráterjedés is előfordul.

Sokszor az idegrendszeri daganat hamarabb kerül felismerésre, mint az a hely, ahonnan a daganatsejt származik. Agyi áttétet leggyakrabban a tüdő és mellrák ad.

Az agydaganatok kimutatásában fontos szerepe van a CT, MR és PET vizsgálatoknak.

Kezelésük hagyományos idegsebészeti úton, kemoterápiával, sugárterápiával, sugársebészeti úton, illetve ezek kombinációjával történik attól függően, hogy milyen típusú daganatról és milyen állapotú betegről van szó.

Sugársebészeti beavatkozással azonban sokszor még olyan daganattípusok kezelésére is lehetőség van, amelyek a hagyományos sugárterápiás beavatkozásra nem reagálnak, idegsebészeti hagyományos, nyílt műtéttel nem vagy csak nagy kockázattal műthetőek. Többszörös áttétek esetén is gyakran alkalmazzák.

A sugársebészeti beavatkozásra többféle módszer is létezik. Ezek közül a legelterjedtebb a gammakés és a speciálisan átalakított LINAC alapú rendszerek. 1991 és 2005 között több mint 120.000 metasztázisos beteget kezeltek gammakéssel a világ 207 sugársebészeti centrumában, és ez a szám évről évre nő.

A sugársebészeti beavatkozás, mint önálló beavatkozás, és mint egy komplex kezelési stratégia része is alkalmazható. Ezt a primer daganat által meghatározott onkológiai ellátás határozza meg.

Agyi érfejlődési rendellenességek – angiómák, AVM

A sugársebészeti kezelés általában az angiomák többlépcsős kezelésének egyik módszere.

Ezek a nem daganatos eredetű, érfejlődési rendellenességek vagy malformációk régebben az idegsebészet technikailag legnehezebb és agyban legnagyobb mortalitású betegségei közé tartoztak. A modern kezelés három kezelési módot alkalmaz: az éren belüli elzárást (embolizációt), a műtéti eltávolítást és a sugársebészeti kezelést.

Sugársebészetre a kisméretű angiomák vagy pedig a többlépcsőben kezelt, embolizált angiomák kisebb méretű maradványai kerülnek. A sugársebészeti kezelés hatására az érgomolyag kóros ereiben az érbelhártya burjánzása indul meg, ami az erek fokozatos elzáródásához vezet.

A kezelés hatása 2-3 év alatt alakul ki, a betegség követése MR/MR angiográfiával vagy direkt érfestéssel történik. A kezeléstől a teljes elzáródásig terjedő időben fennáll az angiomák vérzésveszélye.

Arcidegzsába – trigenimus neuralgia, tic doloureux

Ha az arcidegzsába gyógyszeres terápiára nem reagál, akkor az ideg agytörzsből való kilépésére adott célzott besugárzás enyhítheti a panaszokat.

A trigeminus neuralgia az V. agyideg (n. trigeminus vagy más néven háromosztatú ideg) érző része által beidegzett területek ellátási környékére (arcbőr, szájnyálkahártya, fogak, szemgödör) lokalizálódó fájdalom, mely leggyakrabban a második és harmadik ágnak megfelelően jelentkezik.

Irodalmi adatok szerint az incidenciája (új esetek száma 1 év alatt 100.000 főre vonatkoztatva) 3-8/100.000 lakos, ami Magyarországra vetítve 3-800 új esetet jelenthet évente. Leggyakrabban a 50-70 éves korosztályt érinti. Nőkben gyakoribb az előfordulása.

A beteg panasza általában féloldali arcfájdalom formájában mutatkozik. Típusos formában rövidtartamú villámcsapásszerű fájdalom jelentkezik akár naponta többször is, melyhez az arcon tic-szerű rángások is csatlakozhatnak. Nemritkán az arc egy pontjának megérintése (triggerelése), vagy beszéd, nyelés, rágás váltja ki a rohamot. A rohamok között a beteg tünetmentes lehet. Hosszantartó krónikus formában a rohamok időtartama nő, néha a fájdalom állandósul.

A betegség oka legtöbbször nem ismert (idiopathias), de egyes esetekben a háttérben fogászati betegség, az idegszálat érintő mechanikai károsodások (pl. pulzáló érkacs, plakk), gyulladásos elváltozások, herpeszvírus fertőzés, daganat, stb. áll.

Diagnosztikájában a neurológiai vizsgálat mellett, a CT és MR, MRA vizsgálat játszik szerepet. Kezelésében a gyógyszeres kezelés az elsődleges. A betegek kb. háromnegyede a gyógyszerszedéssel fájdalom-mentesíthető. A gyógyszeres terápiára nem reagáló esetekben válhat szükségessé a sebészeti, sugársebészeti kezelés.

Az idegsebészeti kezelésre is több lehetőség van:

(1) az idegszál különböző helyeken (koponyán kívül és belül) történő átmetszésére és injekciós kezelésére, (2) ún. perkután beavatkozásokra, mint radiofrekvenciás termokoagulációra, glicerinnel történő neurolízisre (idegszálroncsolásra), ballonkompressziós roncsolásra stb., valamint

(3) kimutatott érkacs általi nyomás megszüntetése végett a koponyafeltárást követően az érkacsok lefejtésére az idegszálról (Janetta féle mikrovaszkuláris dekompresszió).

Másik kezelési lehetősége a gyógyszerre nem reagáló eseteknek a sugársebészeti kezelés. Az első dokumentált kezeléseket a svéd Leksell Professzor végezte Svédországban 1953-ban.

1991 és 2005 között Leksell féle gammakéssel több, mint 21.000 ilyen elváltozást kezeltek mintegy 200 sugársebészeti centrumban világszerte és a számuk évről évre nő.

Előnye a koponya feltárásos kezelésekkel szemben, hogy kisebb megterhelést jelent a beteg számára, kisebbek a mellékhatások, miközben a fájdalom a betegek 70-95%-ban időlegesen vagy véglegesen csökken, vagy megszűnik.